Amint azt a cÃm sejteti, a következÅ‘ cikk abban igyekszik segÃtséget és támpontokat nyújtani, hogy hogyan tanuljunk eredményesen. Ennek részeként egy tanulási stÃlus kérdÅ‘Ãv is helyet kap a bekezdésekben.
Körülmények:
Mielőtt nekilátnánk tanulni, érdemes kicsit ráhangolódnunk.
- Fontos, hogy rend legyen körülöttünk, mert sokszor bármi (tényleg bármi) érdekesebb tud lenni, mint a tananyag. Éppen ezért csak az legyen körülöttünk, amire feltétlenül szükségünk van. A legjobb, ha telefonunkat is biztonságos távolságra helyezzük magunktól.
- Szellőztetés, szellőztetés, szellőztetés! Agyunk jobban forog, ha megfelelő oxigénellátást kap.
- Legyen elegendő fény a tanuláshoz. Ez szemünk megóvása mellett azért is fontos, mert a félhomály szépen lassan alvásra ösztönözhet minket elménk csiszolása helyett.
- Teremtsük meg azokat a körülményeket, amelyekről tudjuk, hogy fontosak számunkra. Például ha valaki csak csendben tud tanulni, próbáljon meg elvonulni egy zajtól távolabbi helyre.
- Amikor csak lehet, ülve tanuljunk.
- Fektessünk hangsúlyt a kiegyensúlyozott energia- és folyadékbevitelre!
-Maximum 45 percenként iktassunk be egy kis szünetet! Ilyenkor mozgassuk meg végtagjainkat, körözzünk fejünkkel párat.
Tanulási tippek:
Vannak olyan technikák, amelyek a tanulási stÃlusunktól függetlenül segÃtségünkre lehetnek, s amelyek közül jó eséllyel már használunk is párat.
Elemi tanulási technikák:
o szöveg hangos olvasása
o ismeretlen szavak jelentésének megkeresése o néma olvasás o elolvasott szöveg elmondása
o tananyaggal kapcsolatos kérdések megfogalmazása, majd azok megválaszolása o néma átismétlés o elmondás más személynek o magnófelvétel készÃtés és visszajátszás o ismétlés o beszélgetés a társakkal a témáról o kulcsfogalmak kiemelése o jegyzetelés
o A nagynak, szinte megoldhatatlannak tűnÅ‘ feladatoknál segÃtségünkre lehet, ha kisebb egységekre, részekre bontjuk azokat. Érdemes felállÃtani egy ütemtervet is, mikor melyik részével foglalkozunk.
Tanulási stÃlus kérdÅ‘Ãv:
Nagyon fontos, hogy ismerjük saját tanulási stÃlusunkat. Szitó Imre éppen ezért alkotta meg a Tanulási stÃlus kérdÅ‘Ãvet, amely 7 stÃlust különböztet meg. Ezek a következÅ‘k: auditÃv, vizuális, mozgásos, társas, csend, impulzÃv és mechanikus.
A kérdÅ‘Ãvet IDE kattintva lehet le- és kitölteni.
AuditÃv tanulási stÃlus (érzékleti modalitás alapján)
Akire az auditÃv tanulási stÃlus a jellemzÅ‘, az a verbális ingerekre figyel fel leginkább. Számára a fÅ‘ információs csatorna a hallás, igényli a hangos gondolkodást . Önálló tanulás során kifejezetten kedveli, ha az elsajátÃtandó ismeretanyag szóban is elhangzik. Ha a tananyag nem rendelkezik audió résszel, érdemes, ha saját maga hozza azt létre, hangos felolvasással, esetlegesen annak rögzÃtésével.
Technikák:
- hangos olvasás
- ismeretanyag felmondása saját maga, vagy valaki más számára
- fontos információk rÃmbe szedése
- tanagyag rögzÃtése, visszahallgatása
- tananyag megbeszélése valakivel
Vizuális tanulási stÃlus (érzékleti modalitás alapján)
Ennek a tanulási stÃlusnak a képviselÅ‘i leginkább a látottakra támaszkodnak a tanulás során. Számukra nem csak a rögzÃtés, hanem a felelevenÃtés is sokszor vizuális alapú. Gyakran idéznek fel információkat ábrák, képek, szÃnek alapján. Ha a tananyag nem ábrával, akkor ajánlott, hogy ezt maga a tanuló hozza létre, hiszen a bevésÅ‘dést már magának az ábrának a megalkotása, az olvasott anyag vizuális rendszerezése is segÃti.
Technikák:
- tananyag olvasása
- fontos részek aláhúzása, kiemelése
- ábrák készÃtése
- gondolattérképek készÃtése
- kulcsszavak felÃrása
- szÃnes ceruzák, tollak filcek használata
- idÅ‘vonal készÃtése
Mozgásos tanulási stÃlus (érzékleti modalitás alapján)
Akire a mozgásos tanulási stÃlus jellemzÅ‘, az a bevésÅ‘dést cselekvéssel támasztja alá, Ãgy például jegyzeteléssel, vagy hevesen gesztikulálással, esetleg fel-alá mászkálással. Az anyag rögzÃtése ilyenkor ezekhez a mozdulatokhoz társul, amelyek sokszor jelentkeznek az ismeret felelevenÃtésekor is (ugyanolyan heves gesztikulációt létrehozva).
Technikák:
- tanulás előtt és szünetekben mozgás
- jegyzetelés
- mozgásos cselekvések
- memóriakártya gyártás
- interaktÃv és játékos tanulás
Társas tanulási stÃlus (társas környezet alapján)
A társas tanulási stÃlus képviselÅ‘i akkor tudnak igazán hatékonyan tanulni, ha ezt társaságban teszik. Gyakran kérdeznek, aki aktÃvan részt vesznek egy közösségben, a problémákat megosztják a többiekkel, melyekre a megoldást együtt találják meg. Hasznosak számukra a tanuló csoportok vagy párok, a kooperatÃv feladatok. A tananyag megbeszélése, különbözÅ‘ nézÅ‘pontok összevetése segÃti Å‘ket a tanulásban.
Csend, egyedül tanuló tanulási stÃlus (társas környezet alapján)
Vannak, akiket kifejezetten zavar mások jelenléte a tanulás folyamata során, hátráltató tényezÅ‘nek érzékelik Å‘ket. NyugtalanÃtja Å‘ket, ha tanulás közben beszélgetés zajlik körülöttük. Amennyiben ilyen tÃpusúak vagyunk, akkor igyekezzünk létrehozni magunknak egy olyan környezetet, ahol megteremthetjük magunknak a biztonságos és nyugodt tanulófészket, ahol megfelelÅ‘en tudunk koncentrálni az elsajátÃtandó anyagra.
ImpulzÃv tanulási stÃlus
Ebben az esetben a személy nem mérlegel, gyors, ám gyakran átgondolatlan válaszokat ad. JellemzÅ‘ rájuk, hogy inkább intuitÃv módon éreznek rá a megoldásokra, nem szisztematikusan keresik a válaszokat, Ãgy néha nem is tudják megindokolni válaszukat, elmagyarázni az ahhoz vezetÅ‘ utat.
Mechanikus tanulási stÃlus
Erre a tanulási stratégiára a részletek megjegyzése jellemzÅ‘. Ennek a tanulási stÃlusnak az ismeretek precÃz, pontos rögzÃtését és reprodukciója a célja. Leggyakrabban magolás formájában fordul elÅ‘. A csak mechanikusan tanulók nem szeretik a hosszas gondolkozást igénylÅ‘ feladatokat. Akkor a legbiztosabbak önmagukban, ha szó szerint megtanulnak mindent, gyakran olyan dolgokat, amiket nem is igazán értenek. Számukra a tanulás elsÅ‘dleges célja a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés.
Összességében az a legfontosabb, hogy az ember tisztában legyen saját tanulási stÃlusával, s ezek tükrében igyekezzen javÃtani saját stratégiáit, és próbáljon meg olyan technikákat találni, amelyek segÃtik Å‘t az információ feldolgozásában és elÅ‘hÃvásában. Tanuljunk meg tanulni!
Hivatkozások és további tájékozódási pontok
Szitó, I. (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. Iskolapszichológia 2. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Tanárképzési- és Továbbképzési Központ, Budapest. 51-53.